Vargabéles

Hogy vajon a cipőt foltozó vargához, vagy inkább a kolozsvári Varga nevezetű vendéglős nevéhez kapcsolható-e a vargabéles eredete, nem tudom pontosan, de hogy langyosmelegen, vaníliás porcukorral leszórva párja nincs egy töltött káposzta után, az biztos. Azért tartom a legfinomabbnak langyosan, mert olyankor még ropognak a tetején a réteslapok, viszont a tölteléke puha, könnyű, és omlós. A kész tészták megjelenése előtt igazi idő-, és munkaigényes sütemény, illetve második fogás volt egy tartalmasabb leves után, hisz a metélttésztát maguk gyúrták-sodorták a háziasszonyok, akárcsak a vékonyra kinyújtott réteslapokat. Ma viszont, hogy készen kapható mindez, szinte gyerekjáték az elkészítése.

• 8 réteslap
• 25 deka vékonymetélt (most vermicellit használtam hozzá)
• 75 deka túró
• 5 tojás
• 20 deka cukor
• 1 citrom reszelt héja
• 10 deka mazsola
• 2 tasak vaníliás cukor
• 5 deka olvasztott vaj, vagy olaj
  
• a tetejére 2 ek. tejföl+kevés tej

A tésztát sós vízben megfőzöm, hideg vízzel leöblítem és leszűröm. A mazsolát megmosom, és beáztatom. A tojásokat szétválasztom, és a sárgáját a cukorral, és egy tasak vaníliás cukorral habosra keverem. Belereszelem a citromhéjat, és hozzákeverem a túrót, a leszárított mazsolát, a kihűlt tésztát, végül óvatsan beleforgatom a kemény habbá felvert tojásfehérjéket. Egy hosszúkás tepsit kivajazok, és úgy terítek bele egy réteslapot, hogy a rövid oldalai kilógjanak. Megkenem olvasztott vajjal, és folytatom a rétegezést még 5 réteslappal. Ráöntöm a tölteléket, és elsimítom. A lelógó oldalakat ráhajtogatom, de közben vajjal mindig megkenem. (Mivel nekem nem értek össze a lapok a töltelék felett, további 3 lapot fektettem rá) A lapokat vajazom, és vaníliás cukorral megszórom. A tetejét tejjel simára kevert tejföllel kenem meg, és 170°C fokos sütőben 50 percig sütöm. Vaníliás porcukorral szórom meg a langyosra hűlt süteményt.