október 23, 2007

Tarta de Santiago -Galíciai mandulatorta

Még nem jött el az ideje, hogy zarándokútra induljak Santiago de Compostela felé, inkább gyakorlom a Szent Jakab apostol nevét viselő torta itthon való sütését. Aztán ha egy szép nap mégis eljutok oda, biztos hozok majd magammal szuvenírként egy híres mandulatortát. Addig is szeretettel üdvözlöm mindazon sorstársakat, akik pl. a Culinaria España alapján próbálták volna esetleg megsütni, ugyanis a recept szerint a tésztához 1 egész tojást kell 12,5 deka cukorral habosra keverni, és apránként hozzászitálni 12,5 deka lisztet, majd addig tovább keverni, amíg "elválik az edény falától". (ezt a keveréket még az ásó, a kapa meg a nagyharang se választja el az edény falától, ezt garantálom!) Na kérem, nekem nem volt se időm, se kedvem várni a csodára, ezért egy hagyományos vajas omlós tésztát gyúrtam és a tölteléket is saját megérzés szerint állítottam össze.

Vajas omlós tészta
  • 20 deka liszt
  • 5 deka cukor
  • 1 csipet só
  • 10 deka hideg vaj
  • 1 tojássárgája
  • 1 citrom reszelt héja
A lisztet a gyúródeszkára halmozom, egy mélyedést csinálok a közepébe, és hozzáadom a felkockázott vajat, sót, tojássárgáját, és a cukrot. Lehetőleg hideg kézzel gyorsan összegyúrom. Amennyiben nagyon morzsálódna, 1-2 evőkanál jéghideg vizet adok még hozzá, mígnem összeáll a tészta. Fóliába csomagolva 1 órán át a hűtőben pihentetem mielőtt felhasználom. Ez az adag tészta elegendő 2 darab tortához, 28 cm-es formában sütve. A Tarta de Santiago tésztáját valamivel vastagabbra kell hagyni, tehát ebben az esetben szükség van az egész adag tésztára!


A mandulás töltelékhez:
  • 7 deka puha vaj
  • 25 deka cukor
  • 5 egész tojás (szobahőmérsékletű)
  • 1 késhegynyi só
  • 30 deka megtisztított mandula
  • pár csepp mandulaolaj
  • 1 egész bio citrom héja lereszelve
A puha vajat morzsásra keverem a cukorral és sóval. Egyenként hozzáadom a tojásokat, és addig keverem, amíg teljesen feloldódik a cukor, és világos lesz a krém. Belereszelem a citrom héját, hozzáadom a mandulaolajat és a finomra darált mandulát. Egy 28 cm-es piteformát kivajazok, és kibélelem a vékonyra kinyújtott tésztával. Villával megszúrkálom, és ráöntöm a tölteléket. Elsimítom, majd 175°C fokra előmelegített sütőbe tolom. Kb. 40-45 perc alatt addig sütöm, amíg megszilárdul a töltelék, és nem remeg már amikor megmozdítom a formát. (a biztonság kedvéért lehet tűpróbát is csinálni, de én megbíztam a "megmoztgatós" tesztben. Kihűlés után porcukorral leszórom. Egy napi állás után lesz igazán finom!

9 megjegyzés:

Névtelen írta...

Zseniális ez a díszítés!És irígylésre méltó kézügyesség!!!

Zsuzsa írta...

Ez veszélyesen jól hangzik. Egyedül az egy napi állás tűnik kissé gyenge pontnak benne :).
(Hogy bírtál ilyen klassz keresztet kivágni?)

Unknown írta...

Ugye Marmalade, milyen jópofa ez a díszítés!? Persze más motívumot is lehet csinálni, de így az igazi!

Zsuzsa, pedig az az egy nap pihenés jót tesz neki, és tudod: A türelem finom tortát terem! (Szikével vágtam ki a keresztet egyebként)

Névtelen írta...

Az egész eddigi munkásságod már felér tucatnyi szakácskönyvvel, én már nem is veszek többet! Csak "felütöm" a blogodat és kedvemre válogathatok, s ha még kézimunkázásra is kedvem szottyanna..... hát itt erre is talál ötleteket az ember!

bambika88 írta...

azért szeretem a receptjeidet, mert - sok másikkal ellentétben - nemcsak finom a végeredmény, hanem ugyanolyan szép is lesz, mint a fotóidon! köszi

Névtelen írta...

Szia Maci!
Hát, ez nagyon guszta! Azt hiszem, ezt is ki fogom próbálni. Csak szép sorjában...;-) Üdv.: Orsi

Klári írta...

Örülök, hogy rátaláltam a receptre, ugyanis egyet kinyomtattam és éppen az hiányzott belőle, hogy mennyi lisztre is van szükség. Azért tegnap este csak úgy találomra sütöttem, persze akadt némi kifogásolnivaló vele kapcsolatban. Én sajnos nem vagyok rutinos a konyhában, élemedett korom (55) ellenére, de még próbálkozom. Hát 30 perc alatt nem sült meg, az tuti, mert a tű még egy óra elteltével is majdnem ragadt. Szerencsére a teteje nem égett meg. Az aljával viszont verekedni lehetne, olyan kemény lett. Szőlőcukrot szórtam a tetejére, csakhogy ez olyan apró, hogy csak úgy dőlt a sütimre a cukorszóróból. Miután a keresztet "előástam" a cukorhalom alól, megállapítható volt, hogy a töltelék finom, le is eszem róla szép lassanként. Hajrá fogyókúra!
Viszont kipróbálom ezt a receptet, én ugyanis végigjártam Szent Jakab útját, tavaly májusban. Csodálatos volt és azt kívánom sikerüljön végigmenned egyszer. Az ember úgy van vele, hogy hazajön és már kívánkozik is vissza. Most szombaton tartok egy beszámolót és azért is gondoltam, hogy sütök egy tortát, hogy aki végighallgatja, szeretném megkínálni vele. (A tegnapi sütimmel kb. büntetésből tudnám csak megkínálni a hallgatóságot.) Szóval nem adom fel, sütni fogok:)

Névtelen írta...

Szia Maci!
Annyira örülök hogy megtaláltam nálad ezt a receptet! Én pénteken értem haza Santiagoból, 34 nap alatt megjárva az El Caminot... 2 nap alatt Santiagoban vagy 5-szor ettem a híres tortájukból, szuper volt! :)
A vissza szokás nem könnyű, ezért is gondoltam, megkönnyítem a helyzetet némi tortasütéssel... és íme, mostmár receptem is van hozzá! :))
Köszönet! Dóri

Unknown írta...

Szia Maci! :) A felső réteg is tészta? Megpróbálkoznánk sütni pár csoporttársammal a spanyol tanárnőnknek. Megjárta a Caminot. :) Remélem válaszolsz és előre is köszönöm.
Vivi

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails