március 17, 2008

Sütiterápia

Mióta egy jó kis influenza ledöntött a lábamról, érdekes mód drasztikusan megcsappant az édességek iránti vonzalmam. Bár úgy sejtem, hogy ez csak egy átmeneti állapot, de azért -biztos ami biztos- próbára kellett tenni magam, illetve az ízlelőbimbóimat. Nehogy már leszokjak az édességekről egy nyamvadt kis egyheti betegség miatt! Hirtelen kétségbeesésemben döntöttem úgy, hogy az első utamba kerülő sütireceptet kipróbálom bárhol is találjam, bármilyen is legyen. (Na jó ez nem teljesen igaz, mert a csokis sütikre valahogy most rá se tudok nézni) Elég jól belenyúltam, ugyanis egy szupergyors, hiperfinom, pofonegyszerűen elkészíthető sütire leltem, ráadásul most végre felhasználhattam hozzá a karácsony táján felhalmozott pekándió tartalékaim egy részét. A browniehoz hasonlóan ijesztő mennyiségű cukrot tartalmaz, de azt hiszem ezt se az íze, se az állaga miatt nem lehet lecsökkenteni. Ettől lesz nehezebb, ragacsosabb, tartalmasabb, és persze ennek megfelelően talán valamivel kisebb falatokkal is beéri az ember. Szinte mint egy kis mignon vagy praliné, aminek minden morzsája csak úgy duzzad a finom ropogós pekándiótól. Csak utólag tűnt fel, hogy pár dekával több liszt került bele, mint az eredeti receptben áll, de szerencsémre kegyesen tűrte a tészta ezt a figyelmetlenséget. Minimális változtatásokkal nálam így készült:

Pekándiós szelet
  • 17 deka puha vaj
  • 30 deka nádcukor
  • 3 szobahőmérsékletű tojás
  • 17 deka liszt
  • 2 tk. vaníliakivonat
  • 1 tk. sütőpor
  • 3/4 tk. só
  • 20 deka deszkán durvára darabolt pekándió
A puha vajat a cukorral a vaníliával a sóval és a szobahőmérsékletű tojásokkal simára, habosra keverem. Hozzászitálom a sütőporos lisztet, majd beleforgatom a durvára darabolt pekándiót. Egy pici, 20x30-as tepsit sütőpapírral kibélelek, és belesimítom a masszát. 170° C fokra előmelegített sütőben 30-35 percig sütöm. Miután kihűlt a tepsiben, kiszaggatom egy apró pogacsaszaggatóval és 1-1 mokkáskanálnyi édesítetlen mascarponét halmozok a tetejére, végül rányomok egy fél pekándiót.

Domestic Goddes receptje ihlette a süteményt

7 megjegyzés:

Fűszeres Eszter alias Fűszer és Lélek írta...

Aha. Igen, Maci!
Biztosan beérném kisebb adagokkal.
Hát persze...
:-)

Névtelen írta...

Klassz!! Bár még mindig nemtom hol vegyek sózatlan pekándiót :(

Maci írta...

Eszter, ez olyan töményen édes, hogy még én is beérem kisebb adagocskákkal. Igaz csak többel, és sürün egymás után bekapkodva :o)))))))

Nemisbéka egyik kommentelöje szerint a Lidl-ben kapható pekándió, 10 dekája 400 Ft, de ha minden kötél szakad, dióval is helyettesíthetö.

Csibe írta...

Maci, nagyon jól néz ki!
Kis adagok?!...naneee ;)) csak is ahogy írtad..."sűrűn egymás után" ;)

piszke írta...

Mikor térsz már teljesen vissza??
És hiányzik a mackó képe a blogról!!

Maci írta...

Piszke, valahogy nem akaródzik összejönni, hisz a napnak sajnos csak 24 órája van, mostanában meg még a duplája se lenne elég nekem...

De a maci naná, hogy ott van, csak kicsit lejjebb csúszott! ;o)

Csibelany írta...

Lidl-ben vettem pekandiot 2,29 eur-ert. Delutan sutottem meg, mar csak a fele van, azt meg csak azert nem esszuk meg, mert mar este van, meg hat hogy nezne ki, hogy 4 ora alatt bezabaljuk...eszmeletlen finom lett!

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails