Mozart-golyók

Élek-halok a pralinékért. Köztük is elsősorban a Mozart-golyó az igazi örökzöld, megunhatatlan kedvenc.

Így készültek az én Mozart-golyóim, 2 változatban:

• 30 deka marcipánmassza
• 20 deka nugátmassza (a kenhető nugát erre nem alkalmas!)
• 2 ek. pisztácia
• 40 deka jófajta keserűcsoki

A pisztáciát mozsárban teljesen finomra zúzom. Erre azért van szükség, mert a darálóban darabos marad, és így a színe is sokkal jobban érvényesül. Kb. 15 deka marcipánnal összegyúrom, és az 1/3 részéből kb. 1,5-2 cm-es gombócokat formálok. A maradék zöld marcipánmasszát 2 réteg folpack fólia között kb. 3-4 mm vastagra kinyújtom, ugyanígy a színezetlen marcipánt is.
A nugátmassza 1/3 részét felkockázom, 1,5-2 cm-es gombócokat gömbölygetek belőle, és a hűtőbe teszem. A maradékot kinyújtom, ugyanúgy, mint a marcipánt, és szintén a lehűtöm. Egy likőröspohár segítségével kis korongokat szaggatok a nugátból, és 2 korong közé csomagolok 1-1 zöld marcipángolyót. A jól megdermedt nugátgolyókat a kiszaggatott zöld lapokra fektetem, és egy fehér marcipánlappal fedem be, majd összeillestem őket. Mindegyikbe beleszúrok 1 fogpiszkálót, és a hűtőbe rakom. Nagyon jó szolgálatot tesz ilyenkor egy darab hungarocell, amibe a fogpiszkálókat könnyedén bele lehet szúrni, és így gyönyörű gömbölyű marad a golyó, nem lesz "talpa", a máz pedig sértetlen és sima!















Közben vízgőz felett megolvasztom a darabokra tört csokit. A 40 dekányi mennyiség azért szükséges, mert kevesebbe nem lehet belemártani a golyókat kényelmesen. Természetesen bőven marad olvasztott csoki, de az a következő sütésnél újra felhasználható.

A jól lehűlt golyókat a csokiba mártom, és lecsepegtetem a fölösleget róluk. Beleszúrom a habszivacsba a fogpiszkálónál fogva és hagyom teljesen megdermedni. Leírva bonyolultnak tűnik, de valójában nagyon egyszerű. (Ez a fenti fényképeken is látszik talán) Fontos, hogy a nugát mindig alaposan hűtve legyen, főleg a csokiba mártás előtt! Ha van rá lehetőség, a hűtő helyett inkább a mélyhűtőbe tegyük a mártogatás előtt!

Keserűmandulaolajat, rózsavízet, vagy akár rumot nem használok a Mozart-golyókhoz. Egyrészt mert kár lenne túlpuhítani a marcipánmasszát, hogy utána plusz porcukorral újra kezelhetővé tegyük, másrészt mert a jó marcipánnak eleve olyan finom aromája van, hogy nem kiált a külön aromakért. Pl. a Szamos marcipán kiválóan megfelel erre a célra.