július 05, 2007

Vadas zsemlegombóccal



A vadas gyerekkorom egyik legjobban gyűlölt étele volt, le se írom mik jutottak eszembe róla. Aztán felnőttként egyszercsak megkívántam, és megfőztem magamnak. Azóta fordult a kocka, és nagyon imádom, főleg a pikáns mártás miatt. Zsemlegombóccal lefőzhetetlen párost alkot, a hús szinte mellékes is, na de mégsem elhanyagolandó. Nagyon szép borjút kaptam hozzá, igaz szerintem inkább fiatal marha volt a színéből ítélve, -mintsem zsenge borjú- de épp ez kellett a vadashoz.

Először is páclevet készítek:
  • 2 szál sárgarépa
  • 1 fehérrépa
  • 1 fej hagyma szálasra vágva
  • 1 darab zeller
  • 1 darabka karalábé
  • 3 babérlevél
  • 1 ágacska kakukkfű (szárított is megfelel)
  • 1 teáskanál borókabogyó (kicsit szétnyomom a kés pengéjével)
  • 1 teáskanál egész bors
  • 1 darabka citromhéj
  • 4-5 evőkanál ecet
A felaprított zöldségeket és fűszereket kb. 1-1,2 l vízben félig puhára főzöm, majd hozzáadom az ecetet. A húst jó ujjnyi vastag szeletekre vágom, és ráöntöm a langyosra hűlt zöldséges páclevet. Legalább 2 napig érlelem a hűtőben, közben 2-3 alkalommal átforgatom a szeleteket.
A harmadik napon kiszedem a húst, leszárítom, és kevés forró olajon mindkét oldalát elősütöm. Egy másik edényben 2 szál sárgarépát, 1 fehérrépát, egy darab zellert és egy fej felkockázott hagymát olajon megpirítok, sóval és borssal fűszerezem, felöntöm 1 pohár vörösborral, rárakom a húst, és annyi páclevet öntök rá, amennyi ellepi, majd lefedve puhára párolom. Időközönként vízzel, illetve páclével pótlom az elpárolgott folyadékot.
Olajjal, 2 kanál liszttel zsemleszínű rántást keverek, 2-3 evőkanál cukrot adok hozzá, és még egy percig pirítom.A puha húst és a babérleveleket kiszedem a mártásból, a zöldséget pedig berántom a cukros rántással. Fél pohár tejfölt 1 evőkanál mustárral elkeverek, a mártásba öntöm, és botmixerrel finomra mixelem az egészet. Viaszeteszem a húst és átforrósítom benne.

Zsemlegombóc
  • 6 zsemle apró kockákra vágva
  • 1 csokor petrezselyem
  • 2 ek. olaj
  • 3 tojás
  • liszt
  • bors
  • tej
A felkockázott zsemlét olajjal megcsepegtetem, és 160 fokos sütőben néha átkevergetve aranysárgára pirítom. A tojásokból liszttel, sóval, borssal, aprított petrezselyemmel és tejjel egy lágy nokedlitésztát keverek, majd beleforgatom a kihűlt zsemlekockákat. Negyed órát pihentetem a masszát, mielőtt vizes kézzel formázott gombócokat gömböygetek belőle, és forró vízben kifőzöm. Egy kis türelem kell, amíg a gombócok teljesen átfőnek, ez tarthat akár 10-12 percig is. Az "amikor feljön a víz tetejére, kimerjük" szabály itt nem érvényes, mert szinte azonnal feljön a gombóc, de ekkor még nyers a közepe! Kb. 8 perc után kiszedek egy gombócot, félbevágom, és ellenőrzöm a belsejét. Mikor megfőtt lecsepegtetem, nagyon kevés olvasztott vajban megforgatom, és a vadas mellé tálalom.

2 megjegyzés:

pirikenagyi írta...

Ha valami, az a jó vadas, amiért élek-halok. Pláne, ha a zsemlegombóc is olyan, amilyennek lennie kell. És teljesen igazad van! A hús majdnem mellékes. Én szoktam venni csak szószt - ha úgy ráéhezek - és csinálok magamnak otthon gombócot. "Lefőzhetetlen" ebéd vagy vacsora, vagy reggeli. persze az igazi, ha a mártást is én készítem, de az eléggé ritkán van, csak azt nem értem, miért.

Cica írta...

Anyósom csinálta a legjobb vadasmártást! :) Amikor a fenti mártáshoz való összetevőket megfőzte, tésztaszűrőn áttörte, és tejföllel, mustárral megöntözte! Verhetetlen! :)

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails