Rántott hús+krumpli

A látszat mégis csal egy picit...

Mercedestől kaptam a citromos-csilis csirke receptjét, ami a megszólalásig hasonlít a rántott csirkefalatokra, és lényegében nem is más, csupán egy kicsit felturbózza a szokatlan fűszerezés. Az asztalnál végül senki sem tudta pontosan definiálni egyenként a fűszereket, tehát sikerült nekik tökéletesen egybeolvadni. Összességében nagyon harmonikus és nem is mellbevágóan szokatlan az ízhatás. A köret vízben főtt, sós "ráncos krumplinak" indult (papas arrugadas).
Végül aztán mégis a sütőben kötött ki, pici olajjal meglocsolva, megszórva tengeri sóval -ami szépen ráolvadt a még vizes krumplira- és végül vékony sóréteggé változott. Ezek után többet nem is csinálom előírás szerint, vagyis vízben főzve. Finom, majdhogynem ropogós-sós lett a héja,a belseje pedig vajpuhára sült. A krumpli így magában is nagyon finom, mojo verde*, vagy mojo rojo* (ne tessék kinevetni) kíséretében, esetleg grillezett húsok, vagy halak mellé. A szószok hiányában fokhagymás-tejfölös uborkasalátával egészítettem ki.

A recept:

• 2 tojás
• 2 ek. tejszín
• 1 citrom (bio)
• 4 csirkemellfilé
• 1 chilipaprika
• 1 ek. dijoni mustár
• frissen reszelt szerecsendió
• chilisó
• vaníliasó*
• liszt
• morzsa fehérkenyér belsejéből
  
• olaj a sütéshez
• 1 ek. vaj

A csirkemellet 2 ujjnyi csíkokra vágom, chilisóval fűszerezem és félreteszem.
A felvert tojást elkeverem a tejszínnel, mustárral, reszelt citromhéjjal, szerecsendióval, csili; és vaníliasóval, finomra vagdalt chilivel, és őrölt borssal. A melldarabokat lisztbe, majd a fűszeres tojásba mártom, végül a frissen darált másnapos fehérkenyér morzsájába. Nem túl forró olajban szép világosra sütöm. Mielőtt kiemelem a húst, egy darab vajat olvasztok az olajba.

* ezekről egy későbbi postban még bővebben szót ejtek
*egyszerűen elkészíthető otthon: egy kis üveg sóba egy darab kikapart vaníliarudat dugok (a vaníliás cukor házi változatának mintájára)