április 11, 2007

Egy kis hazai

Mint minden évben, idén is bespájzoltunk egy kis hazait. Beszerzőhely a pécsi vásárcsarnok "Budai" nevű hentesstandja volt. Nagypapa ajánlotta a tuti helyet, amit második nekifutásra meg is találtunk. Előző nap "véletlenül" a Bogádi standnál vásároltunk be, ahol a disznótoros ebédhez nagyon finom hurkát és kolbászt találtunk, nameg egy szál próbakolbászt -füstöltet- is vittünk tőlük. Utóbbi sajnos nem nyerte el igazán a fődíjat, de ez ugye még nem ok arra, hogy feladjuk a keresést.

Másnap újult erővel -mert volt ám kondi a disznótorosban!- megint nekivágtunk a nyüzsgő csarnoknak. Budainál sajnos nem ismerik az egyszeletes kóstolót, de mivel nem szeretem a zsákbamacskát, a tetszetős kolbászok mindegyikéből vettem 1-1 szálat, amiből aztán az eladó levágott egy darabkát. Elsőként egy félszáraz, hagyományosan érlelt, fűszeres, kissé csípős hidasi kolbászra esett a választás. Úgy gondolom rakott krumpliban és káposztás vagy babos ételekben hasznát fogom venni.

A második kiszemelt példány egy szárazabb, sötétebb, érettebb kolbász volt, egyáltalán nem csípös. Igazi régimódi füstöltkolbász, olyan amiért érdemes felmászni a padlásra. Nagyon finom!
Végül egy békéscsabai vastagkolbászra leltünk, az árus szerint ez a legjobb házi stifolderük. Bizony nem csalódtunk benne, girbe-gurba külseje ellenére isteni íze van, rusztikus a belseje, jól van füszerezve, valódi kincs a kamrában.

Miután elég kolbászt felhalmoztunk, egy szép darab füstölt combra és húsos szalonnára is szemet vetettünk. Otthon aztán kiderült, hogy a szalonna valami fergetegesen finom! Nem a manapság oly elterjedt gyorsérlelt fajtából. Biztos jót tesz majd minden szalonnás-hagymás alapú ételnek és lecsónak, én pedig már már elöre örülök ezeknek!


Nincsenek megjegyzések:

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails