április 21, 2008

Poðaça

Valóságos sokk volt, amikor néhány éve megtudtam, hogy a pogácsa nem magyar találmány. Szinte nem is hittem a fülemnek, hogy a törököknek, szerbeknek és a bosnyákoknak is van pogácsájuk, még ha nem is mindig úgy néz ki mint a miénk. Bosnyák barátnőm pl. hosszú és vékony csíkokra nyújtja a tésztát, megolajozza, és rózsává tekerve jénai edényben süti készre. Erre esküszik, mert állítólag sokkal szebbre sül benne mint a fém tepsikben. Gyönyörűen mutatnak ezek a pirospozsgásra sült rózsák, szóval nem is értem miért halogatom már vagy 3 éve, hogy én is megpróbálkozom vele. A töltött káposztához - amit a szerbek és a bosnyákok a mienkéhez egészen hasonlóan főznek- kötelező a "pogačice". A törökök is pogácsának nevezik a fetával és petrezselyemmel töltött, félhold alkúra formázott kis táskákat, bár szerintem a bukta jobban illene rá. No de nem is a neve a lényeg, hanem amit takar. Legutóbb egy török asszonyka sütéséből kóstoltam a töltött pogácsákat, és mivel finomnak találtatott, meg is kérdeztem a titkát. Kiderült, hogy titok egy szál sincs, ugyanis a tészta nem más, mint a nálunk is jól ismert és gyakran sütött krumplis pogácsa tésztája. (talán az olaj az, ami szokatlan benne) Egyedül a tölteléke teszi különlegessé, de ez is egyszerű, ugyanis morzsolt fetából és durvára aprított friss petrezselyemből áll. Arányokat nem jegyeztem le, de megpróbáltam rekonstruálni itthon.
  • 80 deka kenyérliszt (BL 80) + kb. egy csészényi a nyújtáshoz
  • 1 tasak szárított élesztő (7 g)
  • 2 dl langyos tej
  • 1 tk. cukor
  • 1 ek. só
  • 2 dl olaj
  • 2 dl aludttej
  • 3 közepes szem főtt krumpli
A töltelékhez:
  • 50 deka feta
  • 1 nagy csokor petrezselyem
  • a kenéshez 2 tojássárgája és kevéske tej
A krumplit héjában megfőzöm, átnyomom krumplinyomón és langyosra hűtöm. Az élesztőt és a cukrot elkeverem langyos tejben, majd a liszthez adom. Mehet bele a krumpli, az olaj a só és az aludttej. Összegyúrom egy aránylag lágy tésztává, és lefedve kb. egy órán át kelni hagyom langyos helyen. Közben a megmosott petrezselymet durvára aprítom, és a finomra szétmorzsolt fetával összekeverem. A megkelt tésztát kiborítom az alaposan meglisztezett munkalapra, és addig felezgetem, amíg 32 darab egyforma gombócot nem kapok. Ezeket egyenként szép kerekre, simára gyúrom, majd kb. 10 cm átmérőjű kerek lappá nyújtom a lisztezett deszkán. 1 bő teáskanálnyi tölteléket rakok a közepébe, félbehajtom, és alaposan összenyomkodom a széleit. Ruhával letakarva még jó fél órán át kelni hagyom a tepsin. A tojássárgákat 1-2 evőkanáni tejjel elkeverem, lekenem vele a tésztát és fekete köménnyel (nigella sativa) megszórom. 170°C fokos sütőben szép pirosra sütöm őket. Langyosan nagyon finom, de ha megéri a másnapot, akkor is finom puha marad!


4 megjegyzés:

prante írta...

nagyon csinik, és nagyon jól hangzik.
ki fogom próbálni!
amúgy is gyengém minden török péksütemény!

erika írta...

hello,
pici fiam ételallergiája miatt a család is diétára szorul.mivel a tojás az egyik allergén, a különféle tésztákra nem kenhetem rá, hogy szép fényesek legyenek.volna vmi tipped, hogy mivel tudnám helyettesíteni?
válaszod megköszönném,
Erika

Maci írta...

Erika, próbálkozz meg avval, hogy sütés elött enyhén sós, egy csipet étkezési keményítövel elkevert vízzel leecseteled, és a sütöböl kivéve még tüzforrón újból vékonyan lekened.

erika írta...

nagyon köszi a választ! megyek is és sütök vmit, hogy kipróbáljam! :)Erika

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails