Karácsonyi fatörzs

Látni se bírom már a milliomos szeletet, meguntam a látványát. Ti is?
Remélem ezt a fatörzset nem kell most 5 hónapig nézegetni, bár nem tudom megígérni, hogy ezentúl ömlesztem a blogra a bonbonokat, szaloncukrokat, kekszeket és tortákat. Viszont van 1-2 apróbb, könnyen kivitelezhető tervem az adventi időszakra, nem akarok elkiabálni semmit, de remélem sikerül legalább egy részét megvalósítani az elkövetkező hetekben.

Ez a fatörzs még nem a terv része, hanem az idei advent első vasárnapi süteménye. A Lajos Mari féle piskóta receptjét még tavaly fedeztem fel az ügyeskezű Palócprovence oldalán. Kipróbaltam az eredetit, majd később minimális változtatásokkal is kísérleteztem : 2 deka lisztet étkezési keményítőre váltottam, citromlé helyett egy csipet sóval vertem fel a tojásfehérjét és egy késhegynyi sütőport is tettem bele. Mindkét esetben puha, rugalmas, tartalmas piskótát kaptam, tehát a titok nyitja valóban a sok tojássárgájában rejlik. A krém saját kútfőből származik, meglevő hozzávalókból improvizált főzött krémes/vajas.

A piskótához:

• 8 tojássárgája
• 4 tojásfehérje
• 10 deka cukor
• 8 deka finomliszt
• 2 deka étkezési keményítő
• 1 késhegynyi sütőpor (tényleg csak ennyi!)
  
• 1 csipet só
• porcukor a szóráshoz

A cukrot és a tojások sárgáját fehéredésig keverem. A tojásfehérjét egy csipet sóval kemény habbá verem. A lisztet a keményítővel és a sütőporral elszitálom, majd a tojáshabbal felváltva apránként és nagyon óvatosan a cukros tojássárgájába forgatom.
A tepsit olajjal kikenem, belefektetem a sütőpapírt, és olajjal ezt is nagyon vékonyan kikenem*.
A tésztát egyenletesen elsimítom a tepsiben és 8 percig sütöm az alsó-felső lángnál 200 °C fokra előmelegített sütőben.
Egy kiterített konyharuhára porcukrot szitálok, majd a papírnál fogva leemelem a tepsiről a megsült piskótát és ráborítom. A papírt azonnal lehúzom a tésztáról és a konyharuhával együtt feltekerem a piskótát. Így hagyom amíg teljesen kihűl.


A krémhez:

• 2,5 dl tejszín
• 4 tk. étkezési keményítő
• 20 deka Schwartau nugát
• 25 deka szobahőmérsékletű vaj (nem margarin!!!)
  
• 7 deka porcukor
• 2 púpozott teáskanál cukrozatlan kakaópor

A tejszínből kb. fél decit félrerakok, a többit pedig felforralom. A hideg tejszínben simára keverem a keményítőt, és besűrítem vele a forró tejszínt. Lehúzom a tűzelyről, és még forrón belekeverem a nugátot. Hagyom teljesen kihűlni. A puha vajat nagyon habosra keverem a porcukorral, végül a kakaót is beledolgozom. Amikor kihűlt a nugátos krém, kanalanként hozzákeverem a cukros vajat, végül legalább fél órára behűtöm.
A kihűlt piskótát egyenletesen megkenem a krém egy részével, a maradékkal pedig bevonom. Csokoládédarabkákkal és ételfestékkel színezett, kristálycukorba forgatott marcipánnal díszítem.

* Nem szoktam kiolajozni se a tepsit, se a sütőpapírt, pedig néha nagyon praktikus. Egyrészt mert em csúszkál a papír a tepsiben, mikor rákenem a tésztát, másrészt hihetetlenül könnyen és szépen hagyja magát lehúzni a megsült róla. Még valami! A sütőpapír vételekor nem éri meg spórolni, ugyanis a hazai kínálatban létezik olyan fajta, amelyik sütőpapírnak csúfolja magát, de mindennemű tészta -még a kelt, meg a vajas is- csúfosan ráragad, összesül vele és fecninként lehet csak róla levakarni, ha egyáltalán le lehet.