A fahéjas csillag és a Lebkuchen mellett számomra a Berliner Brot az egyik legnagyobb karácsonyi klasszikus, amelynek évről-évre fix helye van az adventi asztalon. Általában ezt sütöm meg elsőként, és szenteste környékén fogynak el belőle az utolsó morzsák. Receptje -akárcsak az előbb említetteké- szintén generációról-generációra öröklődik, és a legtöbben a nagyi vagy a dédi hagyományai szerint sütik meg az ünnepekre. A sűrű cukorrépaszirup (vagy almaszirup), és a melaszos cukor a legjelemzőbb alkotóelemei a mogyoró mellett. (A cukor -mint ahogy a neve is elárulja- melaszt is tartalmaz.) Ettől a sötétbarna színű, kissé nedves cukortól kap nagyon karakteres és sajátos aromát a sütemény, amit még sajnos a barna nádcukor sem eredményez, tehát nélkülözhetetlen hozzávalója. Ezen kívül van aki kandírozott citrushéjakkal gazdagítja a tésztát, esetleg reszelt csokival színezi/édesíti. Sütés után még puhán kell felvagdosni, és kihülés után azonnal eldobozolni. Bár hallottam már másoktól, hogy még frissen lefagyasztották, de szerintem kár kihagyni a különböző "érési szakaszokat", ugyanis frissen más íze és állaga van, mint 1-2 naposan, vagy 1-2 hetesen. Én kifejezetten szeretem ezeket a fázisokat 1-2 naponta letesztelni. Ha valamihez hasonlítani kellene az ízét és állagát, azt mondanám, hogy a mézeskalács és a biscotti közé lehet besorolni.
Miután már jónéhány receptet kipróbáltam az utóbbi évek során, idén egy új után vadásztam. Barátnőm felfedte előttem a féltucatnyi receptből álló "BB" gyűjteményét, amiből kedvemre válogathattam. Erre esett a választásom:- 25 deka melaszos cukor
- 25 deka cukorrépaszirup
- 1 csipet só
- 4 tojás
- 2 tasak mézeskalácsfűszer
- 1 mokkáskanál őrölt szegfűszeg
- 2 csapott teáskanál fahéj
- 2 evőkanál tejföl
- 50 deka liszt
- 2 tk. sütőpor
- 40 deka mogyoró
- 20 deka hámozatlan mandula
A melaszos cukrot, sót, fűszereket, szirupot és a tojásokat addig keverem, amíg feloldódik a cukor. Hozzákeverem a sütőporos lisztet, a tejföllel lazítom, végül beleforgatom a mogyorót és mandulát. Egy nagy magas tepsit kibélelek sütőpapírral, és beleöntöm a tésztát. Vizes kézzel elegyengetem, majd 200°C fokos sütőben 30 perc alatt készre sütöm. Közben porcukorból és kevés vörösborból (víz is megteszi) cukormázat keverek, és lekenem vele a forró süteményt. Miután kihűlt, kb. 3x6 cm-es darabokra vágom és dobozba sorolom.
5 megjegyzés:
azért szomorú, hogy bár egyre több mindent meg lehet kapni mifelénk is, de még mindig nagyon le vagyunk maradva, ami az élelmiszerek választékát illeti.:-(
pedig szívesen elkészíteném ezt a finomságot, de az első 2 hozzávaló híján....talán 10 év múlva... :-S
Hát igen. Már kicsit kellemetlenül érzem magam, hogy gyakran lehetetlen dolgokat írok a receptekbe. De azt sem írhatom oda, hogy helyettesíthetö evvel vagy avval, amikor nem úgy van. Viszont sosem lehet tudni, holnap mi kerül a boltban a polcokra, hátha közte lesz az egyik vagy a másik hozzávaló!
Van ennek valami más neve is? Mert Berlinben én még nem hallottam erröl a Berliner Brotról... Vagy ez is olyan, mint a Berliner/Pfannkuchen/Krapfen, amit Berlinben nem Berlinernek hívnak?
Nem tudok róla, hogy lenne más neve, (bár nem kizárt), de szerintem Obersdorftól Flensburgig mindenki tudja miröl van szó, ha a "Berliner Brot"-ról esik szó. Hogy Berlinhez van-e köze, és ha igen akkor milyen összefüggésben, az számomra is rejtély.
Kedves Maci! Meg tudnád mondani, hogy pontosan mekkora sütőedényt használtál? Előre is köszönöm!
Megjegyzés küldése