VKF! XI. Élénk karácsonyi ünnepeket!

Lilahangya kihirdette, karácsonykor ocsúdjunk

Élénkítő ételekről, s italokról blogoljunk!
Jő az ünnep lesz sok evés, asszonyoknak tevés-vevés
Nem lesz alvás a konyhában, tv előtt pongyolában!
De a férfi álmos néha, kávé, s tea nélkül léha!
Sörtől-bortól fáradt lészen, mi segít hát át a vészen?

Gondolkoztam jó erősen, törtem is a fejemet
Mivel tartsam élénken majd az én drága férjemet?
Sok káposzta, mákos guba és a ponty is jóllakat
Szeme pedig evés után bármit is tesz, leragad.
Csinálok hát ebéd után desszertet is bizony ám
Élénkítőt, kedvcsinálót, van is hozzá jó teám!

Nem kamilla az a tea, nem fekete, hanem zöld
Erről ódáz, róla mesél regéket a fele föld.
Pici dobozban van a por, 2 kanállal kimérem
Nem kevés az, ki mond ilyet? Ezt magamnak kikérem!
Beleteszem a tejszínbe, mint a puha zselatint
Vaníliát és a cukrot ezen kívül már semmit!

Mellé rakok kis gyümölcsöt, négyet, ötöt, vagy hatot
Nem mást mint a kandírozott kumquatot, és limequatot.
Megdermedt a panna cotta, kiszedem a formából
Óvatosan kifordítom a szilikon csillagból.
Egyben maradt minden csücske! Nem volt éppen egyszerű
De amilyen nehézen ment, olyannyira nagyszerű!

Kész a desszert, szép is, jó is, kéne mellé ropogós
Gyömbéres, vagy csokis-mézes, talán picit mogyorós?
Csinos kekszet sütkörésztem, mit nekem az, nem téma
Gyömbérporral fűszereztem, nem hasonlít máséra!
Tetejére cukormázat teaporral kevertem
Csillagokat díszítésként evvel hamar bekentem.

Vigyázz, Kész Főzz idén már nem, de lesz újra jövőre
Zöld teától kapunk netán mindannyian erőre?
Ha meguntuk, jöhet kávé, habosan, vagy krémesen
Segafredo a kedvencem, szeretem, de rémesen!
Chai sziruppal, vagy csak simán tejhabbal a tetején
Macchiato így a neve, de nem mondok újat én!

Élénkülünk, felfrissülünk, jöhet hát a karácsony
Ásítozás nélkül várom, hogy sül ki a kalácsom
Addig advent, sok kis ajtó, mögöttük meglepetés,
Nekiállunk készülődni, kezdődjék hát a sütés!
Szép ünnepet mindenkinek, nyugalmasat, boldogot,
Ajándékot kedvesétől, szívhez szólót, meghatót!

A panna cotta egy nagyon egyszerűen elkészíthető desszert, amivel akár egy agglegény is könnyen meghódíthatja szíve hölgyét anélkül, hogy főzőtanfolyamra iratkozzon be előtte. Csupán az arányokat kell egy kicsit szem előtt tartani. Ha ugyanis sok benne a zselatin, hasonló állaga lesz, mint a Heidi Klum által reklámozott joghurtos gumicukornak ala panna cotta, esetleg visszapattanhat róla a kanál. 4 kicsi formához a következőképp készült:

• 2,5 dl friss tejszín
• 0,5 dl tej
• 2 tk. matcha
  
• 2 ek. cukor
• fél vaníliarúd kikaparva
• 2,5 lap zselatin

A zselatinlapokat hideg vízbe áztatom. A tejszínt és a tejet felforrósítom a kikapart vaníliával és a cukorral. Kihalászom belőle a vaníliarudat. A matchát kevéske forró tejjel alaposan elkeverem. Nagyon jó szolgálatot tesz ilyenkor a pici kézi tejhabosító! Kinyomom a megázott zselatinlapokból a vizet, és a matchával együtt a tejszínbe keverem. 4 formába osztom szét a keveréket és lehűtöm. Ha 3 dl-es lett volna a tejszínes pohár, akkor tejet nem raktam volna bele, én ugyanis a csupa tejszínes panna cottát kedvelem a legjobban. Hogy így sokkal több benne a kalória? Hát aki fogyózik, az csak 1-es egyen belőle, ne négyet!

A matcha a tejszínt épphogy csak egy picit színezi meg halvány zöldre. A nagy része viszont leszáll a forma aljára, akárcsak a kikapart vanília is. Kiborítva a formából gyönyörű zöld lesz a desszert teteje. Bevallom a csillag formákkal nagyon megszenvedtem, ugyanis precíziós millimétermunka volt maradéktalanul, és sértetlenül kiborítani a puha panna cottát a szilikonból. 2 esetben sikerült is! Ünnepekkor viszont maradok a kis kerek formáknál, nem bonyolódok újra a csillagokba. Gondolom, ha jól megzselatinoztam volna a képek kedvéért, akkor simán kipottyantak volna, sőt talán még tiki-takizni is lehetett volna velük. Ez az átka annak, ha a lefényképezett ételnek még finomnak is kell lennie, nem csak csinosnak.

A pici csillag formájú kekszeknél a kukoricalisztnek köszönhetően szép sárga lett a tészta és ropogós. Dupla adagot sütöttem, hogy a gyerekeknek is legyen dolguk. Órákon át piktorkodtak az apró kekszeken, és másnap bevitték az iskolába.

• 10 deka sima liszt
• 10 deka kukoricaliszt
• 1 tk. sütőpor
  
• 12 deka vaj
• 2 tojássárgája
• 10 deka cukor
  
• 1 citrom lereszelt héja
• 1 tk. gyömbérpor

A fenti hozzávalókat gyorsan összegyúrom, és fóliába csomagolva a hűtőbe rakom egy órára. Kinyújtás előtt pár percig hagyom, hogy egy picit visszapuhuljon a tészta, így sokkal könnyebben és szebben nyújtható. Mindig lisztezett deszkán, és egy folpackkal letakarva nyújtom ki az ilyen tésztákat, mert szép egyenletes lesz, és nem ragad a sodrófára. Kiszaggatom a csillagokat, kb. 180°C fokos sütőben hőlégkeverésnél 10 perc alatt szép világosra sütöm őket. A tetejére citromos cukormázat lehet kenni, vagy mint ebben az esetben porcukorral sűrűre, fényesre kevert tojásfehérjés mázat, amit matchával színeztem zöldre.

A mini narancsnak kinéző kumquat, és a zöldcitromra emlékeztető pici limequat kandírozása nem egy nagy kihívás. Ha hozzá lehet jutni ezekhez a ritka gyümölcsökhöz, akkor már nyert ügyünk van. Desszertek, mint pl. a zöldteás panna cotta mellé szerintem annyira jól illik, hogy el se tudnám képzelni nélküle. Tökéletesen kiegészítik a matcha egyedülálló és intenzív aromáját a cukorszirupban főtt savanykás, pikáns gyümölcsök. A panna cotta lágyságát pedig a gyümölcshéjak "harapóssága" ellensúlyozza. Mindent egybevetve szerintem ez egy tökéletes ünnepi desszert így ahogy van.

A kandírozás menete nem bonyolult, és nem különösképp időigényes. Helyesebben mondva ez nem is kandírozva, csak cukorszirupba van elrakva. Fél kilónyi gyümölcshöz kb. 1,5 csészényi kristálycukrot kevéske vízzel sziruppá főzök, és belerakom a jól megmosott, szeletekre vágott citrusokat. Lassú tűzön kb. fél órán át puhítom, majd hűlni hagyom. Már ilyenkor is alig lehet abbahagyni a kóstolgatást, de ha másnap újra felforrósítom egy kevés cukorral, akkor még szebb, üvegesebb lesz, és az aromájának sem árt. Így ahogy van üvegbe zárom, és szükség szerint adagolom desszertek mellé, vagy joghurt tetejére a sziruppal együtt. Mindig tiszta kanállal nyúlok az üvegbe, így aztán a hűtőbe téve akár hetekig is eláll(-na), de eddig sose érte meg az első hetet sem, olyan hamar elfogyott.


Végül pedig pár szó az élénkítő főszereplőről, a matcha porról. Már rég tervezgettem vele valami zöld szörnyűséget elkövetni, keksz, piskóta vagy krém formában, esetleg ezeket összekombinálva, és így tovább...
Most nem szándékozom felsorolni a matcha jó élettani tulajdonságait, elvégre számtalan hasznos cikk kering róla a neten, jónéhány információval megtömve. Szerintem nagyon különleges aromája van, és kifejezetten extra élvezeti cikk, épp ezért lehet méltó kísérője az év legszebb ünnepének.

"Jócskán" advent lévén úgy gondoltam nem várok az idei utolsó VKF! posttal a határidő lejártáig, hanem elkezdem a közzétételt, így a háziasszonynak is talán könnyebb dolga lesz az összesítés megírásánál. Nem ígérem, hogy lesz még több élénkítő postom ez ügyben, viszont ötleteim vannak még szép számmal...