Oldalak

május 09, 2010

Parmezános rakott padlizsán


  • 3 darab karcsú, hosszú padlizsán (kb. 1,20 kg)
  • 800 g paradicsomkonzerv ( fele passata di pomodoro, fele aprított hámozott paradicsom)
  • 1 csokor újhagyma
  • 3 gerezd fokhagyma
  • kevés olívaolaj
  • 1 kis csokor friss bazsalikom
  • 3 darab mozarella (kb. 300-350 g)
  • 100 g frissen reszelt parmezán
  • étolaj
A padlizsánokat megmosom, a végeiket levágom. Éles késsel hosszában kb. 1 cm-es szeletekre vágom. Sóval bedörzsölöm a szeleteket és egy szűrőtálba lerakom. Jó fél órát állni hagyom, hogy lecsöpögjön a padlizsán leve.  Egy felfordítot tányért is szoktam rá borítani ilyenkor, és  nehezéket rakok rá, mondjuk egy konzerves dobozt.  Közben lereszelem a parmezánt, 2 mozarellát felkockázok és az egyiket pedig felszeletelem. Elkészítem a mártást is. Ehhez kevés olívaolajon megfuttatom a felkarikázott zöldhagymát, rádobom az elkapart fokhagymát, hozzáadom a paradicsomkonzerveket meg egy pici sót, és közepes lángon  gyakori kevergetés mellett kb. a 2/3-ára befőzöm.

A padlizsánszeletekről konyhai törlőpapírral alaposan leitatom a nedvességet. Egy serpenyőben  4 ujjnyi étolajat forrósítok. (itt most lisztbe lehet mártani a padlizsánt, de ezt elhagytam, mint a legtöbbször) Kettesével rakosgatom a szeleteket az olajba, és aranysárgára sütöm mindkét oldalukat. Több réteg törlőpapírt odakészítek, és rásorolom a megsült szeleteket. A tetejükről  is azonnal leitatom, az olajat.

Egy tűzálló tál aljába egy fél merőkanálnyi mártást rakok, erre egy sor padlizsánt. Ezután megint mártást, néhány bazsalikomlevelet csipkedek rá,  majd elosztom rajta a felkockázott mozarella felét és egy jó nagy maréknyi parmezánt. Addig folytatom a rétegezést, amíg a hozzávalókból tart. Legfelülre egy kevés mártás kerül, bazsalikom, és a szeletelt mozarella. Megszórom bőven parmezánnal , és 180°C fokos sütőbe tolom 25-30 percre.

A padlizsánt régen mindig leöblítettem a sózás és állás után, de rájöttem, hogy teljesen fölösleges ez a hercehurca. Elég, ha  jól leitatjuk róla a nedvességet, így nem kell uánasózni sem. Mindig bő olajban sütöm, és nem fukarkodok a törlőpapírral sem, amivel leitatom.
A luxusabb verzió az, amikor bivalymozarella kerül bele, csahogy ez sokszor a többszörösébe kerül  a tehéntejből készültnek, és még nem is kapható mindenhol. Az arany középút az, amikor a tetejére bivalymozarellát szeletelünk, a rétegek közé pedig a tehéntejeset. Friss paradicsomból csak akkor érdemes szószt főzni ehhez az ételhez, ha az valóban érett, édes és zamatos. A paradicsomkonzervek (függetlenül attól, hogy darabolt, vagy csak héjazott) mindig ilyen paradicsomból készülnek, ezért sokkal nagyobb előnyt élveznek, az ízetlen melegházi roknaikkal szemben.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése