2 személyre:- 1 egész csirkemell
A marinádhoz:
- 2 ek olaj
- 4 ek szójaszósz
- 2 tk sambal oelek
- 2 gerezd fokhagyma
A hozzávalókat összekeverem és bepácolom vele az elzöleg 2 cm széles, fél cm vastag, hosszú csíkokra vágott csirkemellet. Egy órára a hütöbe teszem lefedve. Vízbe áztatott bambusznyársakra húzom a húscsíkokat és forró serpenyöben nagyon kevés olajon megsütöm öket. A mogyorómártást külön kis csészében adom mellé. Basmati, vagy jázminrizs a körete.
A mártáshoz:
A mártáshoz:
- 1 kis fej hagyma
- 2 gerezd fokhagyma
- 2 teáskanálnyi friss gyömbér
- 2 ek olaj
- 1,5 dl kókusztej
- 3 ek mogyorókrém (peanutbutter)
- 1 kisebb csili
- pár csepp citromlé
- 1 ek nádcukor
- szójaszósz
A hagymát, fokhagymát, gyömbért, és csilit apróra vágom és a forró olajban rövid ideig pirítom. Hozzáöntöm a kókusztejet, és belekeverem a mogyorókrémet. Nádcukorral, szójamártással és citromlével ízesítem. Néhány percig fözöm, majd a merülömixerrel simára mixelem.
5 megjegyzés:
Remélem, nem én vagyok az egyetlen kommentelő :)
Ezt a satay cuccost többször ettem már külföldön, de a "hiteles" recept -
http://chiliesvanilia.blogspot.com/2005/09/csirkenyrsak-satay-mogyorszsszal.html - óta eszembe sem jutott megpróbálkozni vele a hozzávalók hiánya miatt. Viszont most lendületet adtál hozzá, mert ahogy elnézem, ebből valami teljesen jó, az eredetihez felettébb hasonlatos dolog sülhet ki, és a nálad felsoroltak közül minden létezik a környékemen is, köszi!
Remélem én is!
Bizony sokszor a földgömbröl is le kell menni a hozzávalókért, ha igazán autentikus módon akarok elkészíteni valamit. De most csak gyorsan finomat szerettem volna, abból ami van itthon. Most elolvastam c&v írását is, hát biztos nagyon eredeti a hozzávalókkal!
Kedves maci!
A férjem kézcsókjait küldi a mogyorószószért! (Küldött volna másmilyent is, de azt nem engedtem :))
Nem teljesen olyan volt, mint aminek az emlékét az ízlelőbimbóim őrzik, de nem tudom megmondani, mi hiányzott belőle, vagy mi volt benne több - a csirkepáchoz vsz. cukrot vagy mézet is teszek legközelebb, hogy megkapja azt az enyhe karamellízt, és édes-csípős legyen.
Viszont nagyon gyorsan megvan (a csirkét előző nap bepácoltam, így csak sütni kellett), és minden hozzávaló hozzáférhető (újhagymával csináltam, és valamivel csípősebbre; a mogyoróvaj mellé egy marék földimogyorót is kapott), így a sasliknyársak már nem is romboltak az autenticitás illúzióján :)
Egy szó, mint száz, kösziköszi, és felvettük az étlapra!
Megtisztel, hogy a férjed kézcsókokkal illet:) A medvetalpra is nyugodtan engedélyezhetted volna!
Én még Hollandiában ettem mindig ilyesmiket a kilencvenes évek kezdetén. Ők tejjel főzik fel a mogyorószószt.
Kedves t3v, ha édes szója szószt használsz, nem kell méz, az épp elég.
A budapesti nagycsarnokban (Vámház krt.) van egy ázsiai fűszerbolt az alagsorban, ott lehet kapni ketjap manis-t, legalábbis én ott vettem.
Üdv, Zsófi
Megjegyzés küldése